Kezdődik... 

Nem hív, nem veszi fel, sms-t sem ír...Ma találkozunk. Hogy hol és mikor? Passz... Félek, hogy teljesen hülyét csinálok magamból, ha hajlandó lesz felhívni, elmegyek. Ha nem hív... Akkor meg megyek anyámékkal Suicidal Tendencies koncertre a ZöldPardonba és kitombolom magam, ahogy egy átlag tizenéves elveszti a fejét a hangok és fények hatására. 
Nem akarom őt is elveszíteni... Teljes gőzerővel dolgozom, hogy összejöjjön... Az életben egyetlen egyszer had legyek önző én is... Magamnak akarom, és ha valóban olyan, mint amit a kisördög a bal vállamról duruzsol a fülembe, akkor nincs szíve...
Bízok benne, hogy dobog és lenne akkora mázlim, hogy miattam...

Hívj fel, picim... Nekem fontos lenne....

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.