Mindenki búcsúzik a nyártól, a nyári szünettől. Én miért ne tehetném? No, persze nem így terveztem a nyári szünet utolsó napját, de azért nem volt olyan rossz egész nap henyélni... :)

Tegnap háromnegyed 4-re értem haza, vagy ha nagyon pontosítani akarunk a megszokott sarkítás helyett, akkor ma hajnalban értem haza bátyám 2. születésnapjáról. Egész nap, míg házibuliztam a görcseimmel, azon töprengtem, hogy holnaptól, azaz szeptember 3. napjától én végzős diák leszek. Nincs visszaút... Nyakamba szakad a szalagavató, az érettségi, a ballagás... Minden itt van már előttem. Kicsit félek. Nem is az érettségitől, mert az csak egy dolog, amiért az ember vért izzad, majd amikor odakerül, akkor nevetve ül le a vizsgáztató elé, és mondja ami éppen eszébe jut. Az, hogy a vizsgáztató mennyire díjazza a feleletet, az szintén más kérdés. 

Megint más téma: nyelvvizsga... Ha meglesz a "C" típusú középfokú, akkor nagy eséllyel pályázhatom meg a PTE/BTK Sajtótechnikusi szakát... :)

Addig pedig csak tervezgetem a jövőmet, hiszen még nincs vége a nyári szünetnek!  Még van hátra 1 óra és 47 perc... 
Kiélvezem minden percét...
S ha lejár ez az idő... VISZLÁT NYÁR!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.